**********************************Szinglik**********************************

Tudom, hogy mára már ez a téma is „lerágott csontnak” számít, de azért én is megpóbálkozom vele.
Szinglik. Manapság elég népszerűvé vált a szingli életmód. De valóban csak az elmúlt pár évben jelent meg ez a fajta életfelfogás? Ebben nem vagyok teljesen biztos. Úgy gondolom, szinglik mindig is voltak, és mindig is lesznek, csak minden korban másképp nevezzük őket. Gondoljunk csak Csokonai Dorottyájára! Na és persze másképp is kezeljük ezt a dolgot. Régen talán szégyen volt, ma már viszont divat.
Rengeteget gondolkodtam azon, hogy mi is lehet a szingliség oka. Annyira csak magunkra figyelünk, hogy már elmegyünk egymás mellett?
Sokan állítják azt magukról, hogy ők választották ezt az utat, hogy élvezik ezt az életet. Ám ez számomra mégis idegennek tűnik. Kis túlzással mondhatnám azt is, hogy „természetellenes”.
Kis koromban mindig azt hallottam, hogy mindenkinek megvan a maga párja. A királyfi mellett ott van a királylány, a legkisebb fiú a családban mindig feleséget indul keresni magának. Képtelen vagyok elképzelni egy olyan gyermekmesét, amelyben a királykisasszony boldog a barátnőivel, udvarhölgyeivel, és már nem is várja a fehér lovon érkező herceget…
Bízom benne, hogy soha nem is fog születni ilyen mese, és a királylány ezen túl is a szőke hercegről fog álmodni.

**************************************************************************