ROMEO JELLEMRAJZA

   Shakespeare kor�ban, a renesz�nszben - mikor a polg�s�g meger�s�d�tt, �s szembesz�llt a f�ldesurakkal - felvir�gzott a dr�ma, melynek feladata volt a b�lcsess�gad�s, a vall�sos nevel�s, a piloitkai v�lem�ny kifejez�se �s a sz�rakoztat�s. Shakespeare h�res l�rai szerelmi trag�di�ja, a Romeo �s J�lia is egy komikus elemekkel megt�zdelt szomor� v�gzetdr�ma. A m�nek f�h�se k�t szerelmes, Romeo �s J�lia, akik a k�z�pkor �s a renesz�nsz hat�r�n �ldozt�k fel �let�ket szerelm�k�rt.

   A m� egyik f�szerepl�je, Romeo, rendk�v�l �rdekes szem�lyis�g. � egy val�di, �rz�keny lelk� k�lt�, aki a m� elej�n m�g egy szerelemre v�gy�d� serd�l� ifj�, �m a m� v�g�n m�r k�sz feln�tt. A fiatalt az els� utcai csetepat� ut�n ismerj�k meg, miut�n a k�t csal�d ( ti. Capulet �s Montague ) t�bbi fiatalja m�r �sszecsaptak - komikus m�don -, szolg�ik vezet�s�vel. Ekkor egy "�lomk�ros", tal�n nem is a f�ld�n j�r�, fi�val tal�lkozhatunk. Megtudjuk Romeo titk�t is: szerelmes egy Roz�lia nevezet� l�nyba, aki ezt nem viszonozza; ami �rthet�, hiszen a fiatal Montague nem vallotta meg �rzelmeit az im�dott h�lgynek. Szerelme teh�t csup�n egy l�gies, megfoghatatlan �rz�s, epeked�s; ami igaz�b�l boldog�tja, hogy szerelmes. Ebben a jelenetben m�g megfigyelhetj�k bar�taival - Mercutioval �s Benvolioval - val� besz�lget�s�t is: a k�t j�bar�t seg�teni akar neki, mellette lenni, �s felejt�sre biztatni; � pedig makacsul ellen�ll - val�s�ggal menek�l az �t bar�ts�g�val �s j�sz�nd�k�val "�ld�z�" Mercutio el�l. A finomlelk� f�h�st nem �rdekli a csal�dok visz�lya sem; az els� megjelen�s�b�l �gy t�nik, mintha egyetlen karlegyint�ssel int�zn� el az �r�k probl�m�t, ami oly r�g�ta fenn�ll, hogy m�r azt sem tudni, mi�rt keletkezett. Ugyancsak ekkor, Romeo k�lt�is�ge n�ha komikusnak hat, mialatt elbesz�li nagy szerelmi b�nat�t; ezek alapj�n egy "hebehurgya kisk�ly�knek" b�lyegezhetn�nk meg.

   A b�li jelenetekb�l l�thatjuk, hogy Romeo igazi fiatal: lobban�kony, �s J�li��rt k�pes egy pillanat alatt elfeledni "r�gi" szerelmes�t, Roz�li�t. M�g az erk�lyjelenetben �retts�g�r�l tesz tan�s�got - egy �j Rome�t ismerhet�nk meg. J�li�hoz hasonl�an, � is hamar t�lteszi mag�t azon a meglepet�sszer� h�ren, hogy sz�ve h�lgye egy Capulet, teh�t az ellens�ges csal�d sarja. A k�t szerelmes szonettekben besz�l egym�ssal, hiszen csup�n a k�lt�szet, a vers, a zene k�pes kifejezni a kimonhatatlant, megragadni a megfoghatatlant - a szerelem boldog�t� �rz�s�t. Romeo feln�tts�g�takkor mutatja meg igaz�n, mikor egynapos ismerets�g ut�n megk�ri J�lia kez�t. Ez azt is bizony�tja, hogy ugyan a fiatal p�r l�zad a k�z�pkori �rdekh�zass�gi szok�sok ellen, az isteni t�rv�nyeket tiszteletben tartj�k: szenved�ly�k testi beteljes�l�se el�tt m�g h�zass�gra l�pnek.

   Megtudjuk azt is, hogy h�s�nk nem szereti a harcot, ink�bb nyugodt marad, �stiszteletet tan�s�t a b�ke �rdek�ben. Eme tulajdons�ga akkor ker�l felsz�nre, mikor Tybalt, J�lia egy k�zeli rokona, a ny�lt utc�n provok�lja: pr�b�lja elmagyar�zni a heves, indulatos fi�nak ir�nta �rzett szeretet�t; �m annak ok�t - a titkos esk�v�t, melynek r�v�n most m�r csal�dtagok - rejtve hagyja Tybalt el�tt. A szellemszipork�z� Mercutio viszont nem �gy tesz - � nekiront ellens�g�nek, �s v�vni kezdenek. Romeoban ott a j�sz�nd�k: m�g l�tni sem b�rja a csat�t, �gy igyekszik sz�tv�lasztani a feleket - k�z�j�k �ll; takarva Mercutiot, aki ez�rt nem l�tja, hova sz�r ellenfele. Romeo teh�t m�gis - akaratlanul ugyan - hal�lt okoz, bar�tja hal�l�t. R�gi j� bar�tja elveszt�se felett �rzett b�nata m�r bossz�ra sarkallja a fiatalt, aminek Tybalt hal�la �s saj�t sz�m�zet�se lesz az eredm�nye. Inn�tt�l kezdve Shakespeare ink�bb J�lia v�v�d�saival foglalkozik, de val�sz�n�leg a m�sik fiatal szerelmes is lelki v�ls�gban van; hiszen a sz�m�zet�ssel mindent elvesztett: otthon�t, csal�dj�t, bar�tait �s kedves�t. Pontosabban mondva, csak � �rzi �gy, mivel J�lia - r�vid k�tked�s ut�n - r�d�bben, hogy �rz�sei mitsem v�ltoztak.

   M�r egyszer meg�llap�tottuk, hogy Romeo feln�tt� �rett. �m szerelm�nek hal�lh�r�t meghallva, elhamarkodottan cselekedett; ami nagy �s er�s szerelm�k l�ngja kihuny�s�nak hallat�ra, tudom�sul nem is igaz�n v�ve azt, meg is �rthet�. Tal�n pont gyors �ngyilkoss�g�val okozta a trag�di�t. Ha higgadtan cselekedett volna, v�rt volna, id�vel kider�lt volna J�lia "hal�l�nak" a titka.

   �m a m� t�rt�nete szerint olyan s�lyos az ellent�t a k�z�pkori hagyom�nyok �s a renesz�nsz �rt�krend, valamint a k�t csal�d k�z�tt, hogy a k�t szerelmesnek sz�ks�gszer�en el kellett buknia. Val�sz�n�leg ezen ellent�tek �s Shakespeare sz�nd�ka, hogy kib�k�tse a k�t csal�dot, �lte meg a fiatal, renesz�nsz szellemis�g� szerelmesp�rt. Azonban elk�pzelhet� az is - �s jogosan �rezhetj�k ezt -, hogy a szerz� csup�n megmenti, �tmenti ezt a gigantikus szerelmet egy jobb, szebb, �r�k vil�gba. Bizony�ra ez�rt teszi, mert a k�t fiatal �rzelmi kapcsolata �r�knek t�nik, �r�k dolgok pedig a f�ld�n nincsenek.

   �sszegezve: k�t f�h�s a dr�ma t�rt�nete szerintelker�lhette volna a trag�di�t, de az olvas� �s a szerz� gondolatainak, �rz�seinek alapj�n nem. Shakespeare ezzel az "�r�k" gondolattal �s a k�t visz�lykod� csal�d kib�k�l�s�vel kiss� oldja a trag�di�ba fordult kom�di�t, de mi m�gis megrend�l�nk a k�t - napok alatt gyermekb�l feln�tt� �rett - fiatal hal�l�n, amik�rt f�k�pp a v�letleneket okolhatjuk.